• Alapfogalmak, definíciók
• Lapcsoportok hatásai a 12-16 közti eredményekre.
• Lapcsoportok kialakítása, pontértékek hozzárendelése
• A lapcsoportok számolása
• A stratégia lényege
• Az RC és a TC meghatározása
• Money management
• Bankroll
• Legismertebb lapszámolási stratégiák

LAPCSOPORTOK HATÁSAI A 12-16 KÖZTI EREDMÉNYEKRE

Már korábban szó volt róla milyen nehéz helyzetben vagyunk ha 12-16 hand felől kell döntenünk. A következőkben tárgyalt lapcsoportok megkülönböztetésének lényege abból adódik, hogy milyen hatást gyakorolnak a 12-16 közti eredményekre. Ezért az egy deckben található lapok összetételét a következőképpen csoportosítottuk:

A kis lapok (2,3,4,5) 14-21 közti eloszlást eredményeznek, (besokallás: nincs):

A közép lapok (6,7,8,9) 18-21 közti eredményeket, és besokallásokat hoznak létre, 50-50 %-os eredménnyel:

A nagy lapok (10,J,D,K) 100%-os besokallást eredményeznek:

A fentiekből kiindulva érthetővé válik a stratégiákban szereplő lapcsoportok kialakításának logikája.

LAPCSOPORTOK KIALAKÍTÁSA, PONTÉRTÉKEK HOZZÁRENDELÉSE

Különböző lapszámolási stratégiákat ismerünk. A köztük lévő különbség a lapcsoportok összetételéből és a hozzájuk rendelt pontértékek eloszlásaiból származik, ami a stratégiák hatékonyságát próbálja optimalizálni, de működési lényegük azonos. A plussz-mínusz lapcsoportok lapszáma és ezekhez rendelt pontértékeik minden esetben ötven-ötven százalékos elosztásban vannak összeállítva (kivétel a kiegyensúlyozatlan rendszerek) és differenciálódásuk alapján alakulnak ki a százalékos értékek eloszlásai. A stratégiában szereplő lapcsoportok kialakításának lényege a 12-16 közti eredményekre gyakorolt hatásuk. Ebből kiindulva a pakliban található lapokat értékeik szerint lapcsoportokra osztjuk, és a csoportokhoz plussz, mínusz és nulla pontértékeket rendelünk.
Esetünkben ez a következő:

• semleges: A, 2, 8 0 12 db
• kicsi: 3, 4, 5, 6, 7 +1 20 db
• nagy: 9, T -1 20 db

Ezek után csak ezzel a kártyaszámolási rendszerel foglalkozunk.

A mínuszos lapcsoport lényege, hogy a 12 feletti értékekre besokallást eredményez:

A pluszos lapcsoport összeállítása a 12-16 közti értékeket javítja:

A LAPCSOPORTOK SZÁMOLÁSA

Tehát a pakliban található összes 3,4,5,6,7 értékű lapot plusz 1-nek számoljuk, az összes 9,10,J,Q,K-t pedig mínusz 1-nek. A nulla előjelű lapcsoportot (A,2,8) nem számoljuk. A plusz-mínusz lapcsoportok számolása az előjelük és értékük szerinti összeadásból és kivonásból áll.
Értelemszerűen, ha egy pakli tartalmát pontosan végigszámoljuk a végeredmény nulla kell, hogy legyen, mivel egy pakli tartalmában 20 db plusz és 20 db mínusz előjelű lapcsoport található.
A gyakorlatban a számolás az osztás folyamatának és sorrendjének pontos figyelemmel kísérése alapján történik.

A STRATÉGIA LÉNYEGE

A leosztott lapokat számolva megállapíthatjuk a bennmaradt lapcsoportok egymáshoz viszonyított arányaiból származó eredményeket. Erre azért van szükségünk, mert ez határozza meg százalékos értékekben kifejezhető módon az előnyünket vagy hátrányunkat az adott helyzetben az osztóval szemben. Ebből következően fogjuk tudni eldönteni, hogy mi a teendőnk a kapott lapjainkal (húzás, megállás, duplázás, szétválasztás, biztosítás, feladás) az alapstratégiától eltérő esetekben. És ami talán ennél is fontosabb, hogy milyen arányú téttel fogadjunk az adott szituációban.
A lapszámolás legfontosabb következménye, hogy ha a bennmaradt lapok közt magasabb a mínusz előjelű - vagyis a nagy lapok - aránya, a játékos előnybe kerül a bankkal szemben. Mivel az osztónak húznia kell a 12-16 közti eredményeire ezért besokallásainak száma nőni fog, 17-21 aránya pedig csökkenni. Ez a tendencia természetesen fordítva is igaz, mert ha több plusz előjelű, vagyis kis lap marad bent, az osztó besokallása csökkenni fog, 17-21 aránya pedig nőni, és ez által a játékos hátrányba kerül.

AZ RC ÉS A TC MEGHATÁROZÁSA

A kártyalapok számolásának lényege, hogy a lapcsoportok differenciálódási eredményei és ezekhez tartozó százalékos értékei alapján olyan koordinációs pontokat kapunk, melyek által folyamatosan figyelemmel kísérhetjük az előnyünket vagy hátrányunkat az osztóval szemben ami irányadó a tétemelés és a stratégia meghatározásában is.
A legfontosabb amit szem előtt kell tartanunk, hogy az egylaphoz tartozó százalékos értékeket a változó lapmennyiség befolyásolja. E miatt a jelenség miatt van szükségünk az RC és TC
fogalmainak meghatározására és a köztük lévő különbség megismerésére.

• Az RC a Running Count vagy Rolling Count kifejezések rövidítése, magyarul folyamatos számolásnak nevezzük.
• Az EC vagy TC azonos meghatározást takar és az Exact Count és True Count kifejezések rövidítése, magyarul pontos állásnak fordítjuk. (A továbbiakban mi a TC rövidítést használjuk).

Az RC a plusz-mínusz lapcsoportok számolásából származó, közvetlen eredmény, amely mutatja a két lapcsoport arányait a még bennmaradt lapok közt. Egy adott RC értékhez tartozó százalékos eredmény az osztás folyamatakor a csökkenő lapszámmal arányosan változik. Tehát a shoe(deck) különböző részein azonos RC értékekhez különböző százalékos eredmények kapcsolódnak.

A TC eredményének megállapítására azért van szükségünk, hogy a shoe különböző részein az azonos RC eredményekhez tartozó változó százalékos értékeket reális, kiegyenlített eredménnyé alakítsuk, mely által az ideális egy pakli százalékos eredményeit közelítjük meg. A valószínűség százalékos értékei a kártyák kimenetelével együtt növekednek. A TC pontos elméleti eredményét úgy kapjuk, hogy az RC eredményét osztjuk a benntmaradt lapok számával, de ez a gyakorlati játék folyamán egy ember számára nem megvalósítható. Ezért a TC eredményének megállapítása a gyakorlati játék során úgy történik, hogy az RC eredményét osztjuk a bentmaradt paklik számával. Ez a művelet a gyakorlatban könnyen elvégezhető, és a kapott eredmények sem térnek el meghatározóan az egzakt matematikai eredménytől. Miután az osztó minden kimenő lapot az asztal sarkában elhelyezett kis kártyaégetőbe tesz meg tudjuk állapítani, hogy hány pakli ment ki, ennek alapján pedig hogy mennyi maradt bent. Ebben az esetben tehát a bentmaradt paklik számát tartjuk figyelemmel amivel az osztást végezzük.

Hat pakli esetében ezt a következő példa illusztrálja:

Vagyis arról van szó, hogy a folyamatos számolás eredményét, (RC) osztjuk a bentmaradt paklik számával.

Egy konkrét kiment lapszámra pedig:

6 pakli = 312 lap, kiment lapok: 120, maradék lapok a shoeban 192 = 192/52 = 3.69 pakli, tehát TC = RC/3.69 lenne elméletileg, de a gyakorlatban a 3.69-et 4-re kerekítjük: TC = RC/4

Tehát látható, hogy a gyakorlatban kétszer is kerekítenünk kell: először a bentmaradt pakliszám megállapításánál, majd az osztás után a TC egész számra kerekítésekor. A kerekítésekre többféle módszer is használható. Ezek egyben közösek: pontatlanná teszik a TC értékét (nem beszélve a kiment pakliszám szemmértékkel történő megbecsléséről).

A TC megállapításának ez a módszere a klasszikus megközelítés. Nem állítjuk hogy nem működő képes, de nem tartjuk a legideálisabbnak a fenti okok miatt. A negyedik rész tartalmában - a BJ777 szoftver szimulátorának eredményeire támaszkodva - bemutatunk egy módszert, mely által a gyakorlati játékot egyszerűsíteni, hatékonyságát pedig növelni tudjuk.

©2005 by 5starsoft
Terms and conditions